A könyvkiadásról

Fontos már itt az elején megjegyeznem, hogy a Pannonscript nem foglalkozik könyvkiadással, viszont több olyan szolgáltatása is van, ami segítheti a szerzőket. Erről a Szolgáltatásaink menü alatt olvashat.

A könyvkiadás

Ezen az oldalon nem kívánok mélyen belemenni a könyvkiadás részleteibe, mivel az interneten rengeteg cikk és összefoglaló olvasható erről. Inkább azokra a témákra összpontosítottam, amik a tapasztalataim alapján, segíthetik a szerzőt abban, hogy sikeresen tudja menedzselni a könyvét.

A könyvkiadás menete.

Miután az író elkészült a kéziratával, első körben érdemes újra átnézni és kijavítani a helyesírási hibákat. Ezután a szerző több lehetőség közül választhat, hogy a kéziratból könyv szülessen. Az első, hogy elküldi egy hagyományos kiadóhoz. A második, hogy egy szerzői kiadással foglalkozó céghez küldi el. A harmadik, hogy magánkiadásban adja ki. Az első és második opció esetén a kiadással járó mozzanatokat a kiadók elvégzik, de ha a magánkiadás mellett dönt a szerző, akkor ezeket saját magának kell intéznie.

A hagyományos könyvkiadó.

Hagyományos könyvkiadónak nevezzük azt a kiadót, aki a saját költségén adja ki a könyvet a kiadó neve alatt, és a kéziratért honoráriumot és/vagy jutalékot fizet a szerzőnek. Ez a legideálisabb egy szerző számára. A bökkenő csak az, hogy annak az esélye, hogy az írásunk elnyeri egy kiadó tetszését, kb 1:1000-hez. Azaz nagyjából 1000 beküldött kéziratból, jó ha egyet átvesz a kiadó. A munkamenet nagyon lassú, mivel irdatlan sok kéziratot kapnak, tehát hónapokat kell várni a válaszra, ha egyáltalán válaszolnak. De ha szerencsés a szerző és átveszik a kéziratot, akkor is átlag két év telik el, mire a könyv a boltok polcaira kerül, mivel egy könyvkiadó nagyjából ekkora időtartamra tervez előre. Figyelni kell arra, hogy melyik kiadóba küldi be a szerző a kéziratát. Először is azt, hogy a kiadó profiljába belefér-e az alkotás, például mezőgazdasági könyvkiadóba nem küldünk romantikus regényt, a másik, ha véletlenül szerzői kiadással foglalkozó vállalkozásnak küldte el a kéziratot. Utóbbira azért kell figyelni, mert ott nem feltétlenül nézik, hogy irodalmilag alkalmas-e a kézirat megjelenésre.

A szerzői könyvkiadás

A szerzői könyvkiadás alatt azt értjük, amikor egy könyvkiadással foglalkozó vállalkozás a neve alatt, de a szerző költségén adja ki a könyvet. Ebben az esetben a szerző beadja a kiadónak a kéziratát, akik ezek után végig viszik a kiadás folyamatát, akár egészen a kész könyvek legyártásáig és forgalmazásáig. Itt fontos tudni, hogy minden költséget a szerző fizet, viszont ezek a vállalkozások leveszik a terhet az író válláról, ami egy kiadás lebonyolításával jár. Ha a szerzőnek ez anyagilag megéri, akkor ez egy jó döntés lehet. Az előnye, hogy rövid időn belül a boltok polcaira kerülhet a könyv. Alaposan utána kell nézni, hogy a kiadó milyen feltételek és költségek mellett, mit kínál a szerző részére. Érdemes olyan szerzői kiadással foglalkozó céget választani, akinek a neve és a tevékenysége már jól ismert a könyv piacon.

A magánkiadás

Magánkiadásnak nevezzük azt, amikor a szerző a saját maga neve alatt a saját költségén adja ki a könyvét. Ekkor, a könyvkiadás teljes munkamenetét saját maga viszi végig. Ennek az előnye, hogy ez a legolcsóbb megoldás, viszont sok munkával és tanulással jár együtt. Sokan azt mondják, a magánkiadás ciki. Én azt mondom, hogy ez egy nagy butaság. Mondom ezt, több mint 20 év kiadói, grafikai és nyomdaipari szakmai múlttal a hátam mögött. Ritka az olyan személy, aki úgy megy be egy könyvesboltba, legyen az akár online, hogy célirányosan egy adott kiadó könyveit keresi. És szinte senki sem azzal kezdi, hogy bogarássza a könyv első pár oldalát, vajon ki lehet a kiadója. Azért is, mert nem egy agyműtét kiadó vállalkozást indítani, és annak neve alatt kiadni a saját könyveinket, ahogy ezt sok író meg is teszi! Persze, olyan létezik, hogy egy kiadónak speciális profilja van, és azért keresik a vásárlók konkrétan az ő kiadványaikat. Mert például, kizárólag akváriumi halak tartásával, vagy esetleg Martin kemencék felújításával foglalkozó könyveik vannak. De ezeknek a kiadóknak meg is van a vásárlói célközönségük, akiket meg folyamatosan tájékoztatnak az újonnan megjelenő kiadványaikról. Ez a szépirodalomra nem jellemző. Általában ezekből a lépésekből áll egy könyv kiadása, de természetesen ez nem szabály.

1. A kézirat helyesírási hibáit lejavítjuk
2. A kéziratot átadjuk szerkesztőnek. Ma a legtöbb szerkesztő vállalkozóként végzi a munkáját és több oldalról is tudnak segíteni a kézirat javításában. Ez az irodalmi szerkesztéstől át a korrektúráig sok minden részfeladatot lefedhet.
3. Megkérjük a műhöz az ISBN számot! Azt itt megtehetjük: ISBN szám igénylése
4. A grafikus. A grafikus, vagy illusztrátor feladata a borító megtervezése, a belső illusztrációk elkészítése.
5. Kiadványszerkesztő. Vagy ahogy régebben nevezték: a tördelő feladata a kézirat nyomdakészre alakítása speciális szoftverekkel.
6. Nyomda keresése és árajánlat kérés, vagy ebook.
7. A könyv forgalmazása (eladása)

Hagyományos könyv vagy ekönyv (ebook)?

Hogy melyik formátumot válassza a szerző, annak egyetlen feltétele, hogy mennyi pénzt tud erre szánni. Mást erről nem igazán lehet mondani. A papírkönyv gyártása drága, és nagyon drága, ha kis példányszámról van szó. Ez egy rizikós biznisz. Megmerem kockáztatni, előbb lesz valaki gazdag mentolos májkrém vagy mákos pacal gyártásából, mint könyvkiadásból. De ha már útnak indult a szerző, akkor haladjon tovább. Tehát a papírkönyv gyártása drága, és ha még megfejeljük a szerző nyereségével, plusz a forgalmazó jutalékával, és az egyéb költségekkel, akkor az eladási ár már igen borsós lehet. Tény, a magyar olvasók a hagyományos könyveket részesítik előnyben, ez vitathatatlan. Ha papírkönyv mellett dönt a szerző, akkor mielőtt beleöl egy halom pénzt a gyártásba, érdemes jól átgondoltan megtervezni az egész folyamatot. Célszerű, egy részletesen kidolgozott üzleti tervet készíteni, mivel lényegében egy vállalkozásba fog bele a szerző azzal, hogy könyveket fog legyártatni. Mennyibe kerül az előkészítés? Mennyibe kerül a nyomda, a szállítási díjak, a tárolás? Hol fogom árusítani, ki fogja forgalmazni, annak mennyi a terjesztői jutaléka, mennyi a kereskedő jutaléka, ki készíti a számlákat és ügyeli a könyvelést és a többi?

Az ekönyv, azaz az elektronikus könyv a könyv digitális változata, ami különböző elektronikus eszközökön teszi lehetővé a könyv elolvasását. Ma Magyarországon az ekönyv piac meglehetősen kicsi, a teljes könyveladás kevesebb mint 5 százalékát teszi ki. Sajnos, ez igen csekély szám, de remélem idővel emelkedni fog. Pedig az ekönyv nagyon bölcs döntés. Nyugaton a könyveladások közel 30 százaléka ekönyv! És elárulom, miért csak ennyi: mert a teljes könyveladások 40 százalékát a gyerekeknek szóló színes papíralapú könyvek teszik ki. Tehát ehhez viszonyítva, ez meglepően magas szám. Én is inkább az ekönyvet preferálom, mint a papíralapú könyveket, pedig imádom a hagyományos könyveket. Egy könyvolvasó készüléken több ezer könyvet el lehet tárolni. Elfér a zsebembe, bárhová magammal tudom vinni. Sőt, ekönyveket tárolhatok a mobiltelefonomon is, rengeteget. Nyugaton egyebek mellett ez, és a környezet óvása is fontos szempont a könyv vásárlásnál. Nem kell erdőket pusztítani a könyvnyomtatás miatt. Nem beszélve arról, hogy egy ekönyv ára a harmada, vagy negyede egy kinyomtatott könyv árának. Másodsorban, egy olcsó alternatíva a szerzők részére, hogy megjelentethessék az alkotásaikat. Függetlenül attól, hogy ekönyv, vagy hagyományos könyvmegjelenésről beszélünk, az a mű értékén semmit sem változtat. Nagyon sok olyan bestseller van fent az Amazonon, amelyik ekönyvként jelent meg. (sajnos, az Amazon jelenleg nem támogatja a magyar nyelven történő könyvmegjelenést, és azt a közeljövőben sem tervezi)

Szolgáltatásaink

Borító tervezés

Fontos, már itt az elején megjegyeznem, hogy mi nem használunk Mesterséges Intelligenciát, azaz MI-t, vagy angol nevén AI-t a grafikáink elkészítése során! MI által generált képekből még részleteket sem használunk fel.

Amiért nem használunk Mesterséges Intelligenciát.

Nagyon sok oka van, csak kettőt emelnék ki ezekből: Az első és talán legfontosabb, hogy a könyvkiadásnál nyilatkozni kell arról, ha MI által generált tartalom van a könyvben! Lehet az a borító kép vagy bármelyik belső illusztráció! Még akkor is, ha azt átdolgoztuk vagy átalakítottuk! Mivel, az ebből eredő szerzői jogi felelősség a kiadót terheli, azaz magánkiadásban, a szerzőt! Ma a legtöbb kiadó az MI-vel készült képeket, még ha azok csak rész elemei is a képnek, sem engedélyezi felhasználni. Ez a külföldi kiadóknál már eleve szabály. Ha a szerző, vagy az azt képviselő kiadó feltölti a könyvet valamelyik ismert könyvforgalmazó internetes webáruházába, akkor a legtöbb ilyen helyen a feltöltő köteles nyilatkozni arról, hogy a mű részben vagy egészben tartalmaz-e mesterséges intelligenciával generált elemet. Másik: Kevesen tudják, hogy az MI nem generál mindenkinek más-más képet. Ha az általunk beírt kulcsszavak nagyjából egyeznek egy már régebben, mások által beírt kulcsszavakkal, és arra a rendszer már generált képet, akkor nekünk ugyan azt a képet fogja feladni. Ebből az következhet, hogy egy másik könyvnek is ugyan az, vagy majdnem ugyan az a kép lehet a borítója, ami igen kínos.

Ekönyvhöz és nyomtatott könyvekhez egyaránt készítünk borító grafikát: Egy kis ízelítő a munkáinkból.

Kiadványszerkesztés

Ekönyv készítés.

Tény, hogy a legtöbb szövegszerkesztő már ismeri az epub-ként történő mentést, és van pár ingyenesen letölthető és használható ebook készítő alkalmazás is, de csodákat ne várjunk tőlük (ráadásul idő, mire valaki profin beletanul a használatukba). Elkészítik az ekönyvet, de hogy az mennyire lesz professzionális, arra nincs garancia. És itt nem az ekönyv kinézetére kell gondolni, hanem magára az epub fájlra. Azaz, nem mindegy, hogy az adott program hogyan kódolta le a szöveget és a képet, és készített belőle epub-ot. Lehet, hogy a legtöbb eszközön jól fog működni a könyv, de lehet hogy nem. Lefagy, rosszul jeleníti meg a karaktereket, helytelenek a nyelvi és kódolási beállítások, rosszul jelennek meg a képek, és még sorolhatnám a hibákat (nem beszélve olyan kínos hibáról, amikor a fájl magával visz olyan adatot is például, hogy "Anyuszi otthoni gépe"). Sok ekönyv forgalmazó elfogadja a hagyományos szöveges dokumentumokat is (doc, docx, rtf, odt), és a saját rendszerük készít belőle ekönyvet, de ők is előnyben részesítik, ha valaki eleve elkészített ebookot tölt fel. Nagyon sokféle eszközt használnak az emberek, amin ekönyveket olvasnak. Mobiltelefon, tablet, notebook, laptop, Kindle, Kobo, asztali gép, mind-mind más operációs rendszert használ. Tehát a cél, olyan epub fájl létrehozása, ami minden eszközön hibátlanul működik! Ennek az elkészítését vállaljuk mi speciális szoftverekkel úgy, hogy az megfeleljen ezeknek a követelményeknek. (ezekről ide kattintva tájékozódhat) Az alábbi fájlformátumokban tudjuk biztosítani a kész könyvet:

• epub
• epub3
• lulu epub
• Smashwords document (Draft2Digital-ra is jó)
• HTML
• HTB
• CHM
• CBZ
• Daisy

Szinte az összes ebook forgalmazó az .epub formátumot várja el. Tehát, ha a könyv forgalmazójának nincs külön elvárása a fájlformátumot illetően, akkor az .epub formátumot kell választani.

Régen egy jó időre leállította, de ma már újra fogad könyveket a Google play áruház is, érdemes ott is körülnézni.

Ha az ekönyvet az Amazonon keresztül szeretné forgalmazni, akkor ezt kérjük külön jelezze, mert akkor konkrétan az Amazon előírásainak betartásával készítjük azt el. Természetesen, az epub formátumot is elfogadja az Amazon, ha az nem tartalmaz hibát, de inkább jobb, ha az Ő egyedi ekönyv formátumukban készítjük el az ekönyvet, az Amazon által biztosított szoftver rendszeren keresztül.

Ekönyv pdf formátumban

Pdf formátumban akkor érdemes ebookot készíteni, ha az gazdagon van illusztrálva, vagy sok fotót és képet tartalmaz, vagy a tördelése egyedi. Ez a pdf formátum digitális megtekintésre van optimalizálva, bár kinyomtatható. Viszont ez a verzió nem tartalmaz olyan információkat, ami a nyomdai kivitelezéshez feltétlenül szükségesek. A színhűség még a nyomdai pdf verziók esetében sem garantálható, a digitális pdf-ek esetében meg végképp.

Nyomdakész pdf.

Ez a pdf verzió nyomdai kivitelezéshez készül, függetlenül attól, hogy digitális nyomdagépen, vagy ofszet nyomdagépen lesz a könyv kinyomtatva.

Könyveladás, azaz hol tudom eladni a könyvem?

Attól függ, hogy ekönyvről vagy hagyományos nyomtatott könyvről, vagy mindkettőről van szó. A legolcsóbb megoldás, ha a szerző saját maga árusítja. Lehet ez, akár a saját weboldala is, de akkor nem szabad megfeledkezni az erre vonatkozó jogi szabályokról, pld. a számlaadási kötelezettségről, az Áfáról és a többi. Nyomtatott könyvet a könyvesboltok terjesztőktől vesznek át forgalmazásra. Vannak olyan könyvesboltok, beleértve az online boltokat is, akik befogadják a szerzőktől is a könyveket, de időben meg kell érdeklődni, mennyi az a minimális példányszám, amit kérnek beszállítani. Arra figyelni kell, ha a kiszemelt bolt egy nagy lánc tagja, akkor ők nem fogják átvenni tőlünk a könyvet. A könyvterjesztő cégek nagy része viszont átveszi a magánkiadású könyveket, és így sok könyvesboltba bekerülhet a könyv, de cégenként változó, hogy hány darabot kérnek a raktárukba beszállítani. Ennek az alsó határa általában 250-500 példány szokott lenni. Fontos tudni, a forgalmazók és a kereskedők nem veszik meg a könyvet, csak átveszik bizományba. De nem örökké tartják raktáron, ennek időtartama szerződéstől függ. Ha nem fogy a könyv, a Te költségeden visszaküldik neked, vagy magadnak kell elhoznod tőlük.

Az ebook forgalmazása. Több olyan magyar internetes webáruház van, amelyik átvesz és árusít ekönyvet a szerzőtől is. Hogy ezeknek milyen a belső működése, mennyire tudja az író az eladásokat nyomon követni, milyen lehetőségei vannak a könyv kiemelésére, reklámozására, erről nem tudok nyilatkozni, mert nem ismerem ezeket a cégeket. Amit ismerek, és használok is, az a Kobo internetes áruház. Fogad magyar nyelvű könyvet, és forgalmazza azt az egész világon. Tőlük a könyveket nem lehet ellopni, mert csak az ő általuk forgalmazott ekönyv olvasó készüléken vagy az oldalukról (azaz a Google Play-ről és az AppStore-ból) letölthető alkalmazáson keresztül lehet csak olvasni. Nálam ez egy olyan prioritás, ami mellettük szól. A Kobo-n napi szinten látni az eladásokat, viszont, csak 50 dollár elért bevétel után utal a szerzőknek. Ez valahol érthető is, hiszen ha könyvenként utalna, a sok transzferdíj elvinné a bevételt. Jó pár nyelven cseverészik az oldal, sajna magyarul még nem tud, tehát nehéz eligazodni rajta azoknak, akik egy idegen nyelvet sem ismernek. Persze a keresőkbe van beépített fordító, ami segíthet. A másik javaslatom a PublishDrive nevű cég. Mindamellett, hogy a nemzetközi piacra is kiközvetítik a könyved, négy jól ismert magyar ekönyv áruházban is bekerülhet a könyv, ha ezt a lehetőséget is kiválasztod. Ők nem vonnak le jutalékot az eladás után, de a szolgáltatásuk használata havidíjas. Azonban, arról nem szabad megfeledkezni, hogy az internetes webáruházak le vonják a jutalékukat az eladások után! Ez általában a könyv eladási árának 50-70% között szokott lenni.

Reklám nélkül nem fog fogyni a könyv!

Talán ez a legsarkalatosabb kérdés az egész könyvkiadási mizériában. Maga a könyvkiadás folyamata eltörpül az eladáshoz képest. Ha azt mondom, hogy a könyv megírása és a könyvkiadás a szerző munkájának kb 20 százalékát emészti fel, akkor talán még el is túloztam ezt a számot. Mindegy, hogy hagyományos kiadó, vagy mi magunk adtuk ki a könyvet, reklám nélkül nem, vagy csak alig-alig fog fogyni a könyv. Ugyanis, csak egy maroknyi olyan hagyományos kiadó létezik, amelyik költ reklámozásra. Ez gondolom meglepte az olvasót. Pár kiadó lehet ilyen, nem több. Tehát, ha a szerző nem veszi kezébe az ügyet, akkor az egész könyvkiadás megy a levesbe. Én, ahogy már említettem, hosszú évekig voltam társtulajdonosa egy nyomdának, nagyon sok olyan szerzőt ismerek, akiknek hegyekben áll otthon az eladatlan könyve. Azt kell a szerzőknek megérteni, hogy legyen bármennyire is zseniális az írása, a könyv önmagát nem tudja eladni. Vannak szerzők, sajna elég sokan, akik azt hiszik, hogy azáltal, hogy a mű ki lett pakolva a könyvesboltok polcaira, az már elegendő az eladáshoz. Nagyon sok munkát kell a reklámozásba (marketing) beleölni, hogy észrevegyék, megtalálják az olvasók, mert egyébként a kutya se fog tudni róla. Persze, valamennyit el-el csipegetnek a vásárlók, de az még messze van a sikertől. Nagyon sok szerző panaszkodik, hogy nem fogy a könyve. Hát, mitől fogyna? Magyarországon évente nagyjából 12-14 ezer új könyv jelenik meg, ez napi szinten kb. 30-40 új könyv (azaz új cím).

Tehát, kiemelten fontos, hogy foglalkozzunk a reklámozással. Hol tud a szerző reklámozni? Például, közösségi oldalakon mint a Facebook, Youtube, Instagramm, WhatsApp és a többi. Vagy a kereső óriásoknál, mint a Google és a Bing. Az én személyes javaslataim a szerzőknek:

• Saját honlap, saját domain névvel. Ha erre nem futja a kasszából, akkor léteznek szolgáltatások, ahol lehet ingyenesen honlapot készíteni.
• Facebook írói oldal. Ez azért jó, mert ha írói álnevünk van, azt is megadhatjuk oldalnévnek. Ide lehet majd gyűjteni a rajongókat, megosztani velük a híreket.
• Érdemes olyan Facebook csoportokba belépni, ahol olyan emberek társasága van, akik potenciális vevőink lehetnek. Például sci-fi rajongok csoportjába, ha például ilyen témájú könyveket írunk.

A fizetett hirdetésekről pár szóban:

Azt tudomásul kell venni minden szerzőnek, hogy reklám befektetés nélkül nagyon csekély eladást fog elérni a könyve. Ez így van, főleg az indulásnál. Nagyon kevés a lehetőség az ingyen hirdetésre. Példának itt van a Facebook, ami az egyik leglátogatottabb közösségi oldal magyar honban. Sokan úgy hiszik, ez egy jó hely reklámozni a könyvet. Ez, egy cseppet távol van az igazságtól. A Facebook egy vállalkozás, gondolj bele mélyen, nem a te ingyen reklámhordozód. Azért használhatod ingyen, mert a számodra megjelenített reklámokból él (ahogy a Google és sok más hasonló vállalkozás is). Komoly pénzt fektetnek fejlesztésbe, egyre kifinomultabb a szoftverhátterük. A rendszer felismeri, ha a posztod hirdetési szándék, és hiába van több száz lájkolód, nem jeleníti meg azt a "rajongóid" 10 százalékának sem. Ehelyett felajánlja, hogy pénzért meghirdetheted az adott posztot, és akkor ennyi meg annyi embert érhetsz el vele. Fizetett Facebook kampánnyal, “elvileg” sokkal jobb eredményt lehet elérni. Azért tettem az elvileg szót idézőjelbe, mert alaposan utána kell olvasni, hogy kell a Facebookon úgy hirdetni, hogy annak eredménye is legyen. Google-on sem találják meg az oldalad, csak igen gyér számban, kivéve, ha fizetsz a Google-nak, hogy hirdesse az oldalad (könyvedet) egy komoly kampányban. Mind a Facebooknak (Meta), a Google-nak, Bing-nek és a Yahoo-nak is van ingyenes útmutatója, oktató anyaga arról, hogyan kell náluk hirdetést készíteni. Sőt, sok jó tanáccsal is ellátják a kezdőket.

A könyvmarketing mítoszokról.

Hosszú éveken át foglalkoztam azzal, hogy mi lehet a sikeres könyveladás titka. Először is szakmaszeretetből, másodsorban mert létkérdés volt a cégünk számára, harmadsorban mert én is írok. És így ismertem meg, vagy inkább fel a könyveladás mítoszokat. Azt hangsúlyozottan kiemelem, hogy az itt leírtak a saját tapasztalataim és meglátásaim!

Nagyon sok weboldal és blog cikke szól arról, hogyan lehetsz sikeres író, mi a sikeres könyveladás titka. Rövid idő után viszont észrevettem, hogy az erről szóló cikkek mögött általában hozzá nem értő emberek állnak (beleértve a rengeteg angol nyelvű oldalt), akik mind e mellett, sok más egyéb szakma sikeréről is posztolgatnak (a siker mindentudói, vicces). Azaz, jó tanácsokkal igyekeznek ellátni, csak a probléma az, hogy ezek nem igazak, hanem csak mítoszok, nem szép magyar szóval, kitalációk. Ezek a mítoszok úgy alakultak ki, hogy valójában roppant logikusnak és észszerűnek tűnnek, mondhatnám azt is, hogy a józan paraszti logikára hagyatkoznak. Ezért ezeknek a cikkeknek a szerzői is úgy gondolták, hogy akkor biztos így van, és működik is. Mivel mindenki a másikról másolt, meg csent el ötletet (alig akad eredeti gondolat) az elmúlt 10-15 év alatt, olyan hihetetlenül sok oldalon ugyan azt papolják, hogy a kutakodó író a végén még el is hiszi, hogy ez így is van. A legnagyobb baj az, hogy ami sokszor észszerűnek és logikusnak tűnik, az nem feltétlenül igaz is. Van is erre egy mondás: “Nem az a baj az emberekkel, hogy keveset tudnak, hanem nagyon sok mindent, ami nem is úgy van.”

És akkor a mítoszok:

1. Az első könyved add ingyen. Akkor megismerik az olvasók a stílusodat, megkedvelnek és a második könyved már sikeresen árusíthatod. Válasz: nem igaz! Az Amazon, a világ legnagyobb könyváruháza (elsőként) azért szüntette meg az ingyen könyveket kb. 7 évvel ezelőtt, mert hosszú évek eladási statisztikája alapján látták, hogy az ingyen könyvek letöltői hajlamosak a legkevésbé a vásárlásra, tehát az ingyenesség semmit sem javított az írók népszerűségén és az eladásokon. Észrevették, hogy ezek a felhasználók, bár az ingyen könyvet letöltötték, ha a szerzőtől új fizetős könyv jelent meg, azt már nem vették meg! Nagyon sok ebook forgalmazó cégnek is hasonló a tapasztalata. Bár, sok engedélyezi az ingyen könyvek feltöltését, mégsem javasolják ezt a szerzőknek, mert üzleti szempontból ezzel senki sem jár jól. Más, mégis érdemes elgondolkodni rajta. Egy angol műtárgykereskedő hölgy egyszer azt mondta: "Nem szabad olcsón (esetünkben ingyen) adni az alkotásod, mert azzal leértékeled saját magad! Ha csak 10 fontot kérsz a festményedért, akkor a vevő azt kiakasztja a vécéjébe, mert ez számára is ennyit ér. Ha ugyanazért a képért 1200 fontot kérsz, akkor azt értéknek (befektetésnek) tekinti és a legbecsesebb helyre teszi ki. Az emberek már csak ilyenek", mondta ő. És valóban így lehet. Ha Te is valamit gyanúsan olcsónak találsz, elgondolkodsz rajta, hogy talán azért, mert ócska vagy gagyi. És ez így van a könyvvel is, biztos azért adják ingyen, mert rossz, és a kutyának se kell.

2. Írj blogot! Tölts fel rendszeresen új cikkeket, legyen sok látogatója az oldaladnak. Majd hirdesd meg ott a könyved, sok vásárlód lesz. Én is úgy gondolom, hogy csak az időd és az energiádat pusztítod vele, eladásban szinte nulla eredmény. A világhírű íróknak sincs blogja, van honlapjuk, ami róluk meg a könyveikről szól, de nincs blogjuk. A Writersdigest felméréséből is az derült ki, hogy felesleges az írói blog, semmi haszna. Azt mondják, a könyv írásával kell foglalkozni, nem a bloggal.

3. Facebook írói oldal, rengeteg követőt gyűjtsél, mindig posztolj (akár napi rendszerességgel), növeli az ismeretséged és az eladásod. Csak félig igaz, befektetés nélkül nem sokat ér. Ha a követőid 5 százaléka vesz tőled könyvet, akkor Te egy roppant szerencsés ember vagy, egyébként az 1 százalék is kiemelkedő teljesítmény. Arra jó csak, hogy híreket ossz meg az olvasóiddal, vagy hogy megtaláljanak a Facebookon és rátaláljanak a könyveidre. (Annyit azért elöljáróban megjegyzek, hogy két eset van, amikor úgy láttam, van értelme a Facebook oldalnak és/vagy egy blognak. Az egyik, amikor valaki szakkönyvet ír és a szakmai műveltségét tudja ezeken az oldalakon csillogtatni, ami meggyőző lehet a leendő vásárlói szemében, szépirodalmi alkotó esetében pedig arra jó, hogy ébren tartsa az író hitét. Egyéb másra nem. Sőt, pár napja azt olvastam egy felmérésben, hogy egy facebookos rosszindulatú kritika az arra érzékeny szerzőt akár hónapokra is elnémíthatja.)

4. Wattpad és hasonló társaik.(szintén azzal a céllal, hogy megismerjenek) Csak akkor, ha az adott művet nem akarod pénzzé tenni. Ha ilyen, vagy hasonló oldalra feltöltöd a könyved, hagyományos kiadó már nem adja ki, az online kereskedelemben (Amazon, Kobo, Barnes & Noble, Smashwords stb) pedig csak 10-20 (mínusz egyéb költségek) százalék jutalékért teheted ki. Vagy nem ritka, hogy be sem fogadják, mivel ha egyszer már nyilvánossá tetted, közkincsnek minősül. Erről már az elején nyilatkoznod kell. És igen, ellenőrzik a tartalmat, de mivel irdatlan sok könyv van fent, idő mire átfut a rendszer a tiéden. Ha felfedezik a csalást, akkor azonnal visszaveszik a jutalékot 10-20 százalékra, illetve kivehetik a könyvet és örökre ki is zárhatnak.

Akkor mi a megoldás?

Van egy szlogen a zenei producerek között, sajnos nem emlékszem ki mondta, csak arra, hogy egy dél-amerikai producer volt:" Ha egy zene xar, hiába költesz egy vagyont a reklámozására, az embereknek akkor sem fog tetszeni, viszont egy jó dal eladja önmagát". És pont ez az, amit csak kevés weboldalon fogalmaztak meg a könyv eladással kapcsolatban (és egy ilyen ritka kivétel például, a Goodreads.com). A sikeres könyv titka:

1. Jó a könyv
2. Jó a borító
3. Költeni kell reklámra, hogy beinduljon. A jó könyv, mint a vírus terjed a neten, mert ajánlgatják egymásnak az emberek. Ebben például nagy szerepe van a közösségi oldalaknak. De hiába a reklám, ha rossz a könyv, elhal az érdeklődés.